Szülinap

Köszönhetően a facebook és az iwiw nevű csodáknak, ma már olyanok is megköszöntik az embert születésnapjára, akiktől ezt véletlenül sem várnánk el. Ez úton is köszönöm mindenkinek a kedvességet!
Eredetileg az volt a tervem péntekre - ha már minden 5. évben adatik meg, hogy hétvégére esik a szülinapom -, hogy rendezek egy kisebb összejövetelt. Nem kell nagy dolgokra gondolni, az volt a terv, hogy Zsuval csinálunk délután egy hatalmas adag pudingot, amibe az egy hónapja pálinkában ázó mazsolákat keverjük, és megkérünk mindenkit, hogy autó helyett busszal, gyalog, taxival, repülővel, vagy akármivel jöjjön, de fogyaszthasson belőle. Ettem már így pudingot régen, finom, és a hatás sem marad el.
Az első akadály akkor bukkant fel, mikor Tamás bejelentette, hogy pénteken nem ér rá, ezért nekem kell a boltban lennem. Remek, gondoltam, most csinálhatja Zsu egyedül a pudingot, én meg dolgozhatok eme remek napon estig (a Csizi-Bau-nál pénteken kettőkor végzek).
Persze a hét legelején a Pici kijelentette, hogy pénteken a Luca búcsúbulija lesz, az meg már csak hab volt a tortán, mikor szólt Kriszti, hogy Ő és Ákos Dávodolnak csütörtöktől vasárnapig. Na - gondoltam - két számomra fontos ember is kiesett, szóval majd akkor jövő héten.
Nem vagyok egy szentimentális ember, tudjátok, hogy az időpontokból nem csinálok ügyet. Engem egyáltalán nem zavar, hogy 1 hetet csúszunk, elvégre Luca búcsúztatóját nem tarthatjuk később, mert akkor az ünnepelt nem lesz ott, szóval majd alkalmazkodom.
De amikor péntek délután fél ötkor még senki nem tudott semmit, akkor kezdett zavarni a dolog. Aztán hősünk Péter bejelentkezett végre MSNre, gyorsan megkérdeztem, hogy mi lesz? Válasz: boldog szülinapot, nem tudom mi lesz, nem szerveztünk semmit. Ő most megy focizni, Luca Szigetváron a nagyszülőknél, szervezzek nyugodtan amit szeretnék szülinapom alkalmából, és majd dobjon valaki egy SMS-t... Elköszönt, és lelépett MSN-ről, bár 10 perc múlva még a GMail chatjén elérhető volt.
Ekkor azt hiszem valami elszakadt bennem, és határozottan hálás vagyok, hogy senki nem tartózkodott rajtam kívül az üzletben...
Ismét szeretném megköszönni a sok felköszöntést, de ezúttal külön kiemelném Pinnyát és Csanádot, akik hihetetlen időzítéssel (kb. 2 perc eltéréssel) küldték nekem a következő videót, mert ez a szám egyszerűen annyira vidám, hogy az ember ösztönösen megnyugszik tőle...

Szóval a buli nem marad el, csak csúszik egy hetet. Jövő héten viszont majd összeütjük azt a pudingozást, meg Eiichiro is mondta, hogy csinálna valami japán kaját, ami ugyan nem tradicionális, de azért mégis japán. Mivel a helyszín valószínűleg nálunk lesz, ezért sajnos a hely korlátozza a kapacitást, ezért aki véletlenül kimarad a meghívottak közül, az ne sértődjön be, nem vele van bajom! Persze próbálok helyet csinálni, de még nem tudom, hogy hogyan.
Holnap nem leszek Pécsett, mert szerdán eldöntöttem, hogy lemegyek Bezedekre a nagymamámhoz, mert oda már évek óta nem jutottam le szórakozni, pihenni egy jót...