2010. szeptember 17., péntek

Szülinap

Köszönhetően a facebook és az iwiw nevű csodáknak, ma már olyanok is megköszöntik az embert születésnapjára, akiktől ezt véletlenül sem várnánk el. Ez úton is köszönöm mindenkinek a kedvességet!
Eredetileg az volt a tervem péntekre - ha már minden 5. évben adatik meg, hogy hétvégére esik a szülinapom -, hogy rendezek egy kisebb összejövetelt. Nem kell nagy dolgokra gondolni, az volt a terv, hogy Zsuval csinálunk délután egy hatalmas adag pudingot, amibe az egy hónapja pálinkában ázó mazsolákat keverjük, és megkérünk mindenkit, hogy autó helyett busszal, gyalog, taxival, repülővel, vagy akármivel jöjjön, de fogyaszthasson belőle. Ettem már így pudingot régen, finom, és a hatás sem marad el.
Az első akadály akkor bukkant fel, mikor Tamás bejelentette, hogy pénteken nem ér rá, ezért nekem kell a boltban lennem. Remek, gondoltam, most csinálhatja Zsu egyedül a pudingot, én meg dolgozhatok eme remek napon estig (a Csizi-Bau-nál pénteken kettőkor végzek).
Persze a hét legelején a Pici kijelentette, hogy pénteken a Luca búcsúbulija lesz, az meg már csak hab volt a tortán, mikor szólt Kriszti, hogy Ő és Ákos Dávodolnak csütörtöktől vasárnapig. Na - gondoltam - két számomra fontos ember is kiesett, szóval majd akkor jövő héten.
Nem vagyok egy szentimentális ember, tudjátok, hogy az időpontokból nem csinálok ügyet. Engem egyáltalán nem zavar, hogy 1 hetet csúszunk, elvégre Luca búcsúztatóját nem tarthatjuk később, mert akkor az ünnepelt nem lesz ott, szóval majd alkalmazkodom.
De amikor péntek délután fél ötkor még senki nem tudott semmit, akkor kezdett zavarni a dolog. Aztán hősünk Péter bejelentkezett végre MSNre, gyorsan megkérdeztem, hogy mi lesz? Válasz: boldog szülinapot, nem tudom mi lesz, nem szerveztünk semmit. Ő most megy focizni, Luca Szigetváron a nagyszülőknél, szervezzek nyugodtan amit szeretnék szülinapom alkalmából, és majd dobjon valaki egy SMS-t... Elköszönt, és lelépett MSN-ről, bár 10 perc múlva még a GMail chatjén elérhető volt.
Ekkor azt hiszem valami elszakadt bennem, és határozottan hálás vagyok, hogy senki nem tartózkodott rajtam kívül az üzletben...
Ismét szeretném megköszönni a sok felköszöntést, de ezúttal külön kiemelném Pinnyát és Csanádot, akik hihetetlen időzítéssel (kb. 2 perc eltéréssel) küldték nekem a következő videót, mert ez a szám egyszerűen annyira vidám, hogy az ember ösztönösen megnyugszik tőle...

Szóval a buli nem marad el, csak csúszik egy hetet. Jövő héten viszont majd összeütjük azt a pudingozást, meg Eiichiro is mondta, hogy csinálna valami japán kaját, ami ugyan nem tradicionális, de azért mégis japán. Mivel a helyszín valószínűleg nálunk lesz, ezért sajnos a hely korlátozza a kapacitást, ezért aki véletlenül kimarad a meghívottak közül, az ne sértődjön be, nem vele van bajom! Persze próbálok helyet csinálni, de még nem tudom, hogy hogyan.
Holnap nem leszek Pécsett, mert szerdán eldöntöttem, hogy lemegyek Bezedekre a nagymamámhoz, mert oda már évek óta nem jutottam le szórakozni, pihenni egy jót...

2010. szeptember 3., péntek

Duster tesztvezetés

Már a múlt héten elmentem, hogy megnézzem a Dacia Dustert, és rögtön le is fixáltam egy tesztvezetési időpontot a mai napra, de a külsővel, és a belsővel már akkor megismerkedtem:
A Dacia Duster egy szé... izé, egy SUV. Ez elmletileg a Sport Utility Vehicle (azaz a "sportos-haszon-jármű") kifejezést takarja. Namármost a csúcsmodell az 1.5 DCi, egy terepjárónak tűnő kasztniban, az alap pedig az 1.6 benzin. Ebből hogy lesz sport? Mert ugye, a többi SUV (az SX4-et én nem tekintem annak) azért rendelkezik nyomatékkal, és lóerőkkel bőven, ennek meg a legerősebb változata is csak 110 ló, de ugyan ez a motor van 85 LE-vel felszerelve is, igaz az csak 2WD, ez pedig 4WD. A benzinest meg se említsük, mert arról a motorról jót még nem olvastam.
A megfejtés egyszerű, ez nem sport kocsi, ezzel járj sportolni! Nem arra való, hogy Pécs-Orfű szakaszon BMW-t alázz, kivéve, ha fel akarsz menni a lapisi kilátóhoz, mert ott kétségtelen, hogy 2x gyorsabban felérsz, mint a akármelyik BMW (az X-szériának ugye nem nyomjuk, csak aszfalton). Szóval, ha Te hegymászó vagy, akkor ezzel a kocsival jutsz el a legközelebb a kiindulóponthoz; ha úszó vagy, nyugodtan lemehetsz vele a partra, nem lesz gond a kijutással; vagy állj ki a móló szélére, rögzíts egy szörfdeszkát a tetőcsomagtartóra, és ugorj onnan fejest (ezt a gyári prospektusban láttam). Ha haszon(gép)jármű részről annyit, hogy több cucc elfér benne, mint a FIAT Pandában, mégis sokan vesznek Pandát haszongépjárműnek. Miután ezt is tisztáztuk, nézzük mivel is állunk szemben.
Az autó külső megjelenése szerintem határozottan pofás, de még a legnagyobb ellenzék sem tagadhatja, hogy egyedi. A hátulján erősen látszik, hogy a Logan MCV a fő donor, de szemből már meglehetősen sajátos, markáns, erőteljes arcot láthatunk. Én szerencsére a csúcsmodelt próbálhattam ki, másikat mondjuk még véletlenül sem vennék. Miért? Mert ha már terepjáró kinézetű autót veszünk, akkor az tudjon haladni a terepen, vagy éppen télen a hóban, ehhez pedig nem árt a 4x4, ami viszont csak a csúcshoz jár, illetve kapható benzinesben is, de attól mentsen meg az ég (kétszer annyit fogyaszt, ráadásul benzinből, és aki már vezetett olyat, az nagyon panaszkodik az erőtlenségre). Talán, ha lenne rajta egy turbó, de így... A motorok egyébként kivétel nélkül Renault motorok.
Viszont, aki alá néz a Dacianak, az bizony már a terepjáróiról méltán elhíresült Nissan (X-Trail) hajtásával találkozhat szembe. Az alap Duster egyébként a Logan futóművét kapta, kisebb finomhangolást követően. Az összkerékhajtás egyébként ugyan úgy kapcsolható, mint az X-Trail, vagy a Qashkai. A fékezésről elől tárcsa-, hátul dobfék gondoskodik. Hogy ez kinek jó, kinek sem, azt mindenki döntse el maga, viszont ezt a kasznit simán megfogja. Azt, hogy most először rendelhető menetstabilizáló a Dacia kínnálatában, csak halkan jegyzem meg.
A csomagtartóról sokat nem lehet mondani, szép nagy, négyszázsoksok literes, teljes értékű pótkerékkel, és a hátsó üléseket előredöntve ~1600 litert kapunk. A roló nem olyan, mint a konkurenciákban, vagy akár csak a kombikban, sajnos a "feltekerőt" kispórolták, ez mégsem zavaró.
Miután kicsodálkoztuk magunkat a külsőn, üljünk be.
Itt megjegyezném, hogy sok jót nem olvastam a beltérről, mindenki mondta, hogy puritán, furcsa, gagyi, és legfőképpen kopogós, ezért úgy nyitottam ki az ajtót, hogy fel voltam készülve a legrosszabbra, már láttam magam előtt a régi kemény-LEGO-műanyag borítást, és szinte csukott szemmel huppantam a viszonylag kényelmes vezetőülésbe. Kinyitottam a szemem, és meglepődtem. Körülnéztem, és megállapítottam, nincs ezzel semmi baj. Jó-jó, a kapcsolók gagyik, de tartósságot sugallnak, és szerintem még 15 év múlva is ugyan ilyen állapotúak lesznek. Minden olyan, mint egy szerszámboltban: az anyagválasztás nem a szépséget, hanem a funkciót szolgálja. Megtapperolom a műszerfalat, és felsikoltok: ez olyan, mint a Swiftem! (Persze a próbakör után visszaűlve a kocsimban azt is megtapperoltam, és tévedésem nyugtáztam, a Swift egy erős kategóriával finomabb anyagokat használ. A különbség olyan, mint amikor az én autómból átülök a főnököm 5-ös BMW-jébe, ha megfogom az anyagot, kézzel érzem a különbséget, de a minta itt is ugyan az, a szem nem látja, hogy puhább. Aki tapperolja, annak pedig rá kell csapni a kezére.)
Nagylevegő, megfogom a kormányt. Hmm, nem is rossz, ilyen jó fogású műanyagot nem is tudom, hogy mikor láttam. Ja, hogy ez a bőr? Az már más. Egyáltalán nem természetellenes, csak a bőrborítástól mást vártam, ez kemény bőr.
A váltóról nem sok mindent mondhatok el, kinézete, fogása egyértelmű Renault tulajdont sugall, olvasmányaimból is csak annyit tudok, hogy nincs felező, helyette van extrém-rövid egyes. Majd meglátjuk. Kulcs, gyújtás, izzítás, pöccröff. Mit vártál? Ez egy modern autó, pöccre indul. Különben is, a szervizes ismerőstől annyit hallottam, hogy a Dacia a legjobban összerakott Renault. Bökök egy egyest, elindulok, de olyan finoman, amilyen finoman csak tudok, mert emlékszem, amikor utoljára 7,5t-s teherautóval akartam elindulni, aminek tényleg rövid volt az egyese, akkor háromszor fulladtam le egymás után. Finom vagyok, mintha szűzlányt simogatnék, de természetesen teljesen feleslegesen. Ezt a szerkezetet az átlagembernek találták ki, itt nem kell finomkodni. Ugyan úgy indul, mint bármely diesel, csak nehezebben fullad le, és nem lehet vele sokáig huzatni. Különben is, én anno úgy tanultam, hogy az egyes arra való, hogy elindítsa az autót, gyorsítani már ott a kettes. Na itt ugyan az a helyzet.
Elindulunk, az emelkedőnél áll a sor, indulás előtt simán lehet kuplungal tartani a kocsit, ami nem csoda, terepen sokkal többet is ki kell bírnia. Indulás után kényalmas gyorsítás, majd háromban kicsit odaléptem, és ismét csak csodálkoztam. Ez megy! Van benne élet! Ekkora kaszni, és érzésre jobban gyorsul, mint a Swiftem! Nem hiába, a turbó az turbó. Bekapcsolom a klímát (a régi Daciánál ez azt jelentette, hogy letekerem az ablakot, de itt rendes klíma van), és nem vettem észre hatalmas teljesítményesést. Azért aki emelkedőn akar előzni 70-nél, ilyenkor kapcsolja ki, amolyan fordított SPM-fokozatként.
Ami viszont feltűnő, az az, hogy van benne szélzaj. Azt hittem, nincs rendesen feltekerve az ablak, aztán ránéztem az órára, már 130-al mentünk! Észre sem vettem, pedig a hatodikat már 60 felett is simán elviseli. Valahogy el van ez találva. A szélzaj pedig ennél a tempónál nem csoda egy ekkora járműben. (Mondjuk az ASX-ben nem volt, de ne feledjük, hogy az ~2MFt-tal húzósabb!) Mentünk kicsit, előztünk is, teljesen személyautóként használható.
Az előzésről jut eszembe, hogy aki ilyet vesz, keressen egy jó autóvillamosságis embert! Az index hangja - mert nem kattogása, hanem hangja van - borzalmas! Első alkalommal azt hittem, nem vagyok bekötve, és azért csipog a kocsi, és miután konstatáltam, hogy nem ez a helyzet, elkezdtem keresni a hibajelzés lehetségesforrását! Éppeszű ember nem rak ilyen sípolást autóba, kivéve, ha valami világkatasztrófára kívánja felhívni a figyelmet! Mindenesetre megkérdeztem, ha kiköttetem ismerőssel, az nem jár garanciavesztéssel.
Elmentünk Hirdig, visszafelé viszont nem bírtam magammal, lekanyarodtam a homokbánya felé. Az értékesítő csak annyit mondott: csak finoman, mert ezt az autót már eladtuk. Természetesen finom voltam, és nőies, nem is akartam mást, csak egy kicsit porolni, ha már ez a kocsi neve. Egy rövid földesút-szakaszon mentem be az erdő széléhez, persze kettőben alapjáraton. Igazából csak arra voltam kíváncsi, hogy hallok-e valami nyugtalanító hangot, vagy érzek-e valami furát a kormányon. Természetesen nem volt semmi fura. Mit is vártam? Azt hittem, talán majd alattam szétesik a kocsi, amikor profi autós újságírók sárban dagonyászva közdötték maguk fel a siratófalakon, akkor majd egy olyan úton, ahol személyautóval is simán lehet menni, ott majd elakadok? Hát nem. Annyira meg sem kottyant a terep, hogy visszafelé már lendületesebben mentem, szándékosan keresve egy-két gödröt, néhányat pedig szándékosan hirtelen kormánymozdulattal kikerülve. Az eredmény ugyan az, meg sem kottyant a Dusternek. Keményebb terep kellene, de hát azt most nem szabad, pedig tudok egy-két jó helyet a környéken...
Az úton visszafelé sem történt semmi rendkívüli extra, az egyetlen ami feltűnt, hogy milyen erős motorfék van a kocsiban, és hogy a viszonylag rövid egyesnek köszönhetően a kereszteződésekben egyel magasabb fokozatban kell kanyarodni, mint ahogy azt egy benzines, pörgetést kedvelő kisautótól megszoktam az elmúlt egy évben.
Mikor leparkoltam a márkakereskedés előtt, még feltűnt, hogy milyen hihetetlen kezes a kocsi parkoláskor, pedig meg is kellett fordulnom majdnem teljesen. Egy ekkora kocsiban ösztönösen tükörből tolattam, és ez csak hazafelé tűnt fel, amikor belegondoltam, hogy "milyen is a kilátás hátra? Hát ezt nem is tudom, mert nem néztem hátra."
Most, hogy visszagondolok, valahogy az autó mérete miatt még a belső visszapillantót sem használtam. Ez még a kisteherautós időkből maradhatott bennem, hogy hiába is néznék hátra, nem látnék mást, csak a ponyvát, ezért végig a külső, méretes, és jól használható tükröket használtam.
Ha egy szóban kellene összefoglalnom, hogy mit is gondolok az autóról, akkor rögtön rávágnám: kell! De alapból kinek javasolnám ezt az autót? Bárkinek, akinek fontos az ár, aki új autót venne, de nem csak annak, aki szereti a SUV-okat, hanem annak is, aki a kombik felé kacsingat. Rengeteg cuccot el lehet benne pakolni, a hátul ülőknek is van helyük, és ha pecázni akarunk, simán mehetünk vele a töltésig, sőt akár a töltésre is. Fontos tudni, hogy ez már nem az a régi Dacia, amit úton-útfélen szerelni kell, ez egy teljesen nyugati autó, spórolós, puritán belsővel, de modern, fiatalos külsővel! Viszik is, mint a cukrot: ha most befizetem a foglalót (kb. 200eFt), akkor jövő tavaszra meg is kapom az autóm.
Az ára 2,7MFt-tól indul az 1.6 benzinmotorral fronthajtással, és a 110 lovas 4x4-es diesel is már 3,99-ért kapható. A klímával is felszerelt legmagasabb felszereltségű Exception is megáll 4,5 millió forint körül, persze ehhez még rendelhetünk néhány extrát, de a nagyja már benne van.
Jelen pillanatban ott tartok, hogy a szívem szakad meg érte, hogy nem vehetem meg, de az egyetlen dolog, amivel vigasztalom magam már hetek (hónapok?) óta, hogy talán majd az első facelift megérkezik 2-3-4 év múlva, amiben orvosolják a gyermekbetegségeit, a csak idővel kibukó típushibáit (már ha lesznek ilyenek), és a belsejét is megáldják legalább Swift minőségű anyagokkal, és olyan szép designal, mint a kocsi külseje. Addig legfeljebb letörlök egy-egy könycseppet az arcomról, valahányszor szemebe jön velem egy példány, márpedig biztosan sok lesz belőle.

UPDATE:

Megtaláltam a számomra legszimpatikusabb színt is (a szürke mellett):
Dacia Duster Blue Navy
Magyarul azt hiszem tengerész kék, vagy valami hasonló neve lesz...

UPDATE 2 - DACIA DUSTER OFF-ROAD TESZT!

Egy jó kis videó zenével, ahol kap egy kis terepet is:



Egy hosszabb videó, ahol sokak számára idegesítő lehet a zene, de a terepezés 4:30-tól magáért beszél: