2010. február 22., hétfő

Délutáni séta

Ebéd után mindannyian azon a véleményen voltunk, hogy épp itt az ideje egy tengerparti sétának.
Kezdetben nehezünkre esett letalálnunk a tengerhez. No, nem azért, mert nem tudtuk merre van, hanem mert nem tudtuk, hogy a part egy jelentős szakaszán építési terület címszó alatt végig kerítés választ el minket a homoktól. Építés persze sehol, csak a kerítés. Elindultunk először keletnek, Caorle irányába, ott zsákutcába futottunk, majd elindultunk nyugatnak, ám kisvártatva a kavicsos sétány, amin haladtunk elkezdett távolodni a parttól, és belátható távon belül nem is szűnt a kerítés. Végül tanácsomra megkerültünk egy konditermet és pár hotelt (ismét keleti irányban), és máris a partra vezető, oszlopokkal kirakott sétányon találtuk magunk.
A part első pillanatban is szép látvány volt, ám minél több időt töltöttünk ott, egyre jobban tetszett! Eleinte csak úgy voltam vele, mint a Balatonnal, hogy sok víz, ami szép, meg jó, de unalmas és koszos. Az igazi tenger azonban egész más, mint a Magyar tengernek csúfolt Balaton! Csak a parton sétáltunk, de így is minden percben egyre izgalmasabbnak tűnt! Nem tudnám elmondani, hogy miért, hiszen 4-5km-en keresztül gyakorlatilag ugyan azt csináltuk (sétáltunk a víz mellett), de valahogy mégis mindig más volt! Minden hullám más arcot mutatott, minden készített fotó más képet fest, minden sokkal több, mint a Balatonban. Reggel óta a vízszint kb. fél méterrel magasabb, és abba belegondolni is lehetetlen, hogy ez mekkora térfogatkülönbséget jelent! Ha a komplett Magyar-tengert beleöntenénk, akkor sem látszana itt meg! A nap minden képen más és más fényben csillog, ami szintén hihetetlen! A kelet-nyugati partot délről övezi a víz, ezért egész nap csillog a fény, ami naplementekor közel juttatja fényadó égitestünket a vízhez. Az igazán gyönyörű látvány azonban a napkelte lehet itt, amikor valószínűleg a víz pereméből bukkan fel a Nap! Biztos, hogy valamikor megnézem – és természetesen le is fotózom!
Ha már fotózás: eddig összesen 160 kép és videó készült, amiket alig várom, hogy feltölthessek webalbumomba. Jelenleg dátum szerint csoportosítottam őket, de ez így nem lesz működőképes, ezért tovább részleteznem, kategorizálnom, bonyolítanom kell a rendszert… Majdcsak kialakítom valahogy. Továbbá jelentem a fényképezőgép már hivatalosan is bírja a sós vizet, ám száradás után azonnal kicsap a só a külsejére, amit aztán győz az ember törölgetni. Mindenesetre a képeket javaslom mindenkinek, azonban nagy mennyiségüket tekintve türelmet igényelnek! Javarészt a tengerről, a kagylókról, a környezetről szólnak a képek, de csináltam több fotót a kollegákról is, és jómagam is megtalálható vagyok pár képen. Azért ezeken látszik, hogy nem teljesen őszinte a mosolyom. Továbbra is hiányzik az otthon melege, a barátaim, a kedvesem, és az a tudat, hogy amikor csak kedvem szottyan, azzal beszélek, azzal találkozom, akivel csak akarok. Ha már itt tartunk, megemlíteném, hogy anyámnak köszönhetően sikerült aktiválni a roamingszolgáltatást, úgyhogy már telefonon is elérhető vagyok! Ha valaki felhív, annyit fizet a hívásért, mintha otthon lennék, csak én fizetek kb. 60-70 forintot percenként. Ha viszont én kezdeményezek hívást, akkor az nekem 3-4-szer ennyibe kerül (a hívott félnek viszont ingyenes), ezért nem fogok senkit sem hívni valószínűleg, hanem megcsörgetem az illetőt. Sosem csörgettem senkit, hogy hívjon vissza, de most kénytelen leszek – bár nem hiszem, hogy túl sok embert keresnék majd. Aki akar, küldjön SMS-t, vagy ami még jobb, várjon amíg MSN-en, vagy Skype-n bejelentkezem; a leg célratörőbb azonban mégis az e-mail. Ugyanis a gépet nem csak én fogom használni, és a többiek is így tartják majd a kapcsolatot az otthoniakkal, igaz, hogy az én Skype azonosítómmal (az egyszerűség kedvéért).
Ha már a netnél tartunk, akkor szeretném ismét nem tetszésemet kifejezni az olaszokkal szemben! Az a tróger digo eladó azt állította tegnap, hogy 24 óra múlva aktiválva lesz a mobilnet, ám ez még most sem történt meg! Persze azt is elfejtette megemlíteni, hogy nem hívhatom fel akárkinek a telefonjáról a megadott számot az aktiválás lekérdezésére, hanem csak a stickben elhelyezkedő SIM-kártyáról! Továbbá az eladó (vagy a tolmácsnő) a papírra a 40916 telefonszámot adta meg, a prospektus végén én pedig a 4916 számot találtam, ami szintén kérdőjeleket vetett fel bennem. Mivel nem boldogultam, átmentem a gondnokhoz, és megkértem a feleségét, hogy segítsen, Ő ugyanis tökéletesen beszél németül. Mint kiderült, ez rólam már kevésbé mondható el. Az igaz, hogy 2003-ban a német katonák egyik tolmácsa voltam, de az már 7 éve volt! Nem is gondoltam volna, hogy ennyi idő alatt mennyit felejt az ember! A szókincsem gyakorlatilag megtizelődött, és folyton angol szavakkal tömöm be a réseket, ami egy németül beszélő olasz számára nem lehet kellemes. Mindenesetre a hölgy segítségével tudtuk meg, hogy a hiba nem bennem van, hanem még nem lett aktiválva a kártya. Vicces volt, hogy Ő lefordította németre az olasz automata szavait, de a felét se értette a technikai „hablatynak”. Na, nem baj, holnap újra megpróbálom! Mondtam magamban, nagyon megköszönve a segítséget, és kifelé menet ügyesen elejtettem a laptopot. Gondolhatjátok mennyire bennem volt a para! Majd megőrültem! Visszamentem a mi apartmanunkba, és kinyitottam a fedelet. A gép működik! Hála Istennek, az égnek, és mindenkinek, aki megvédte ezt a masinát! Hatalmas kő esett le a szívemről, bár még nem ellenőriztem minden funkciót! Az viszont feltűnt, hogy a billentyűzet felett kipúposodott a műanyag, ami akár a combon való gépelés hűtésre gyakorolt negatív hatása is lehet, mindenesetre nem megnyugtató. Ráadásul valami zörgött is nemrég belül… Szóval félek továbbra is, de egyelőre működnek a dolgok szerencsére.
A nagy ijedtségre végigkóstoltam a három különböző söröm! Persze a két kicsit még korábban ittam, de a nagyot már most. Elsőnek a 3 Horses italát bontottam, és 10-es skálán 3-4 lenne az értékelésem. Másodiknak a Splügen sörét fogyasztottam vacsorámhoz, ami nem volt már, mint egy lencsefőzelék-konzerv. Ennek az íze egy erős 4-es. A nagy ijedtséget követően jöhetett az Oranjeboom! Csak bontás előtt tudatosult bennem a név. Szerencsére a sörnek semmi köze nem volt a narancsrobbanáshoz, sajnos azonban a sörhöz sem sok. Szaga büdös volt, íze pedig, mintha ivás előtt nyeltem volna le egy málnás cukorkát; értékelésem tehát 2-es, de, csak mert tudom, hogy van ennél rosszabb is.
A bojler bizonyította méretének elégtelenségét, pedig mind rövid ideig tusoltunk. Holnap kezdődik a munka, amiért igazából jöttünk. Remélem minden rendben, eseménymentesen fog zajlani, és este azon agyalok majd, hogy vajon mit is írjak!

5 megjegyzés:

  1. A délutáni képek (egyik sem photoshop!):
    http://picasaweb.google.com/geresics/0221DelutaniSeta#

    VálaszTörlés
  2. szoval szar volt söre jeee:D :S
    a jo kis olasz kajákrol is irjál nekem:P

    VálaszTörlés
  3. Te gyerek!
    Vigyázzál a gépre,mert nem lesz mivel irkálodni!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  4. olasz kajáldában még nem voltunk, mert eddig egy pizzériát találtunk, de az gagyinak és drágának tűnt. Maj keresünk, az tuti, és nem maradtok le a beszámolóról sem!

    VálaszTörlés
  5. inkább bort igyál, az ott jó állítólag :)
    vagy tengervizet, abból meg sok van XD

    VálaszTörlés