Február 27.
Reggel – ahogy meg volt beszélve – mi nyitottuk ki a kaput, és kulcsra is zártuk magunk mögött.
Én befejeztem a tegnap félbehagyott dűbel-fej glettelést, és utána nekiálltam a felmérésnek, ugyanis ez a feladat rám jutott. Egészen máig nem értettem, miért lázadnak a többiek a felmérés ellen, de már értem. Az egész rengeteg időt elvesz, különösen, ha valaki nem tudja, hogy hogyan is kell azt csinálni, és még csak egy lézeres mérő sem segít neki, vagy legalább egy lőre kinyomtatott felmérő-lap.
A Délnyugat Reklámstúdiónál anno úgy csináltuk, hogy készítettünk egy fotót – ha volt rá idő/lehetőség, akkor kinyomtattuk, és arra írtunk/jelöltünk –, lerajzoltuk a helyszínt, és a mért adatokat arra a rajzra/képre lejegyeztük (pl. kirakatoknál). De ez egy építkezés! Hát azt meg hogy a rossebbe rajzoljam le? Mindenesetre csináltam fotókat, mert azok mindig jól jönnek, mikor értelmezi az ember a rajzot. Közben tudatosult bennem, hogy ez el fog tartani egy darabig, ugyanis vannak csak hungarocellezett felületek, dűbelezett felületek, dűbelezett és dűbelfejet leglettelt felületek, vannak, felületek, amik le vannak glettelve, beágyazot a hálóval, és akadnak már kész felületek, amik le vannak hungarocellezve, dűbelezve, csiszolva, dűbelfej-glettelve, ágyazva, és végső glettelve. Leírni is sok, és akkor még meg sem említettem az élvédőket, amiket folyméterben mérnek!
Azt sem tudtam, hogy hol álljak neki… Első ötletem az volt, hogy a legegyszerűbb, ha a paraspigelo-kat mérem elsőnek, mert az legalbb gyorsan megy. Gondoltam én. Viszont ennek nagy előnye volt, hogy lemértem gyakorlatilag minden nyílászáró paramétereit (mindegyik magassága 140cm, csak a szélességük változik), ami mindenképpen hasznos dolog. Cserébe beláttam, hogy így sosem végzek. Visszatértem eredeti tervemhez, a GPS segítségével kiderítettem merre van észak (remélem jól, mert néha a GPS sem tudta), és annak megfelelően csináltam először egy tájoló rajzot felülnézetből. GPS érdekesség, hogy 35m magasan voltunk a tengerszinttől, valóban azonban maximum 5 m lehet, szóval ez sem valós elnevezés. Szóval, miután megvolt a tájolás, lerajzoltam egy oldalát a háznak, és nem rajzoltam le a számunkra érdektelen, vagy még nem érintett felületeket. Ezt követte a nyílászárók berajzolása méretekkel. Mindezt németül, mert hétfőn Lukával kell felmérnünk, és értenie kell, hogy miket mértem fel most.
Itt jegyezném meg, hogy eredetileg a feladat úgy szólt, hogy hétfőn mérjek fel Lukával közösen, de ezt két okból is megelőztem.
1. Lukának sem az a feladata, hogy engem kísérgessen, és ugorjon, ha fütyülünk, hanem ő is dolgozni jár ide, bár eddig mindig segített mindenben. Tartok tőle, ha elszúrjuk egy napját, már nem lesz olyan segítőkész az egyetlen ember, aki beszél idegen nyelvet.
2. Mivel még életemben nem mértem fel építkezésen, fingom sincs, hogy mit kell csinálni, mit kell nézni, vagy, hogy egyáltalán hol kezdjem el. Ha teljesen amatőrként a nyakába akaszkodom, akkor 1. tele lesz a töke, és lásd első pont, 2. elkönyvel minket amatőröknek, amit akár el is mondhat a feletteseinek, és akkor aztán ugrott az, hogy komolyan vegyenek minket (folytatás ismét az első pont), vagy hosszabb távon akarjanak velünk dolgoztatni.
Szóval folytattam a felmérést. Szó szerint centiről-centire jutottam előre. A mérőszalagom, ami először tökéletesnek tűnt, hamar kikopott fékkel kezdett tevékenykedni, és most már mindig visszamegy automatikusan, akkor is, mikor nem kellene.
Ahogy haladtam előre, feltűnt, hogy nem is olyan különböző minden apartman. Minden ablak 140, minden ajtó 240 cm magas, és mindből 3-3 szélesség létezik. Ez jelentősen megkönnyíti az emberdolgát. Később az is feltűnt, hogy minden erkély ugyan olyan (függően attól, hogy földszinti, vagy emeleti).
Minél mélyebben ástam magam az egészbe, annál könnyebben láttam át az egészet, és annál gyorsabban haladtam. Gondoltam én, és mindig megjelent egy új dolog, amit leginkább csak kib@szásnak lehet nevezni. Délig gyakorlatilag épphogy be tudtam fejezni, WCre menni már nem is maradt időm.
Az építkezésen nem csak mi voltunk amúgy, ugyanis két „csapat” is megjelent még felmérni. Mind normálisan felöltözve, és tényleg csak méretvétel céljából jelent meg. Meg is kérdezték, hogy meddig dolgozunk, és mikor mondtuk, hogy délig, akkor láthatóan megnyugodtak. Az ML Mercis, tipikus főnök-arcú csóka még az iránt is érdeklődött, hogy van-e kulcsunk zárni. Ezek után gyakorlatilag szerintem máglyán égettek volna minket, ha 12.00 után még van ott valaki…
Haza is jöttünk, és Gyula csinált nekünk paprikás krumplit, amit mi jóízűen fogyasztottunk. Kaja után volt aki skype-olt, és volt, aki aludt. Jómagam – amint visszakaptam a laptopot – felvittem gépre a felmérések rajzát. Későn álltam neki viszonylag, és időnként abba is hagytam, így csak este 8-ra végeztem egyáltalán a rajzokkal. Hiába vagyok profi-Paint-es, ez így pöcsölős, de igazából csak ezek segítségével fogják az Éváék érteni, hogy mi is a helyzet. Persze szigorúan a fotókkal együtt. Szerettem volna ma a felületek számszerűsítésével is végezni, de az még neki sem álltam. Ráadásul le se mentem a partra a többiekkel, inkább dolgoztam. Mindegy, majd holnap befejezem.
Másik feladatom volt továbbá, hogy derítsem ki, hogy mennyi áramot fogyasztottunk ez alatt az egy hét alatt. Hát ez sem záródott teljes sikerrel… A gondnok felesége volt csak itt, és mikor mondta, hogy mit szeretnék, azt mondta, mint minden épeszű ember, menjek ki, és nézzem meg az órát. Igen ám, de az digitális, és ha elnyomkodok rajta valamit (természetesen teljesen olaszul van minden), akkor aztán nagy a baj. Megmutattam neki, és kiderült, hogy ő még kevesebbet ért ehhez, mint én. Elment, majd később visszatért egy cetlivel, rajta a február 27-ei adatokkal, amikről fogalma sincs, hogy mi mit jelent, ők mindig elküldik így, és a technikusok majd kibogozzák, hogy mi mit takar. Többet sajnos nem tud tenni értünk. Azt hiszem, erre mondják, hogy az így járás tipikus esete.
Este folytattam a Sör-tesztet, és megkóstoltam ma is egy fajtát, aminek most hirtelen sem a nevére, sem az árára nem emlékszem, de ígérem, lassan írok erről is egy bejegyzést, és az majd tartalmaz minden fontos információt!
Reggel – ahogy meg volt beszélve – mi nyitottuk ki a kaput, és kulcsra is zártuk magunk mögött.
Én befejeztem a tegnap félbehagyott dűbel-fej glettelést, és utána nekiálltam a felmérésnek, ugyanis ez a feladat rám jutott. Egészen máig nem értettem, miért lázadnak a többiek a felmérés ellen, de már értem. Az egész rengeteg időt elvesz, különösen, ha valaki nem tudja, hogy hogyan is kell azt csinálni, és még csak egy lézeres mérő sem segít neki, vagy legalább egy lőre kinyomtatott felmérő-lap.
A Délnyugat Reklámstúdiónál anno úgy csináltuk, hogy készítettünk egy fotót – ha volt rá idő/lehetőség, akkor kinyomtattuk, és arra írtunk/jelöltünk –, lerajzoltuk a helyszínt, és a mért adatokat arra a rajzra/képre lejegyeztük (pl. kirakatoknál). De ez egy építkezés! Hát azt meg hogy a rossebbe rajzoljam le? Mindenesetre csináltam fotókat, mert azok mindig jól jönnek, mikor értelmezi az ember a rajzot. Közben tudatosult bennem, hogy ez el fog tartani egy darabig, ugyanis vannak csak hungarocellezett felületek, dűbelezett felületek, dűbelezett és dűbelfejet leglettelt felületek, vannak, felületek, amik le vannak glettelve, beágyazot a hálóval, és akadnak már kész felületek, amik le vannak hungarocellezve, dűbelezve, csiszolva, dűbelfej-glettelve, ágyazva, és végső glettelve. Leírni is sok, és akkor még meg sem említettem az élvédőket, amiket folyméterben mérnek!
Azt sem tudtam, hogy hol álljak neki… Első ötletem az volt, hogy a legegyszerűbb, ha a paraspigelo-kat mérem elsőnek, mert az legalbb gyorsan megy. Gondoltam én. Viszont ennek nagy előnye volt, hogy lemértem gyakorlatilag minden nyílászáró paramétereit (mindegyik magassága 140cm, csak a szélességük változik), ami mindenképpen hasznos dolog. Cserébe beláttam, hogy így sosem végzek. Visszatértem eredeti tervemhez, a GPS segítségével kiderítettem merre van észak (remélem jól, mert néha a GPS sem tudta), és annak megfelelően csináltam először egy tájoló rajzot felülnézetből. GPS érdekesség, hogy 35m magasan voltunk a tengerszinttől, valóban azonban maximum 5 m lehet, szóval ez sem valós elnevezés. Szóval, miután megvolt a tájolás, lerajzoltam egy oldalát a háznak, és nem rajzoltam le a számunkra érdektelen, vagy még nem érintett felületeket. Ezt követte a nyílászárók berajzolása méretekkel. Mindezt németül, mert hétfőn Lukával kell felmérnünk, és értenie kell, hogy miket mértem fel most.
Itt jegyezném meg, hogy eredetileg a feladat úgy szólt, hogy hétfőn mérjek fel Lukával közösen, de ezt két okból is megelőztem.
1. Lukának sem az a feladata, hogy engem kísérgessen, és ugorjon, ha fütyülünk, hanem ő is dolgozni jár ide, bár eddig mindig segített mindenben. Tartok tőle, ha elszúrjuk egy napját, már nem lesz olyan segítőkész az egyetlen ember, aki beszél idegen nyelvet.
2. Mivel még életemben nem mértem fel építkezésen, fingom sincs, hogy mit kell csinálni, mit kell nézni, vagy, hogy egyáltalán hol kezdjem el. Ha teljesen amatőrként a nyakába akaszkodom, akkor 1. tele lesz a töke, és lásd első pont, 2. elkönyvel minket amatőröknek, amit akár el is mondhat a feletteseinek, és akkor aztán ugrott az, hogy komolyan vegyenek minket (folytatás ismét az első pont), vagy hosszabb távon akarjanak velünk dolgoztatni.
Szóval folytattam a felmérést. Szó szerint centiről-centire jutottam előre. A mérőszalagom, ami először tökéletesnek tűnt, hamar kikopott fékkel kezdett tevékenykedni, és most már mindig visszamegy automatikusan, akkor is, mikor nem kellene.
Ahogy haladtam előre, feltűnt, hogy nem is olyan különböző minden apartman. Minden ablak 140, minden ajtó 240 cm magas, és mindből 3-3 szélesség létezik. Ez jelentősen megkönnyíti az emberdolgát. Később az is feltűnt, hogy minden erkély ugyan olyan (függően attól, hogy földszinti, vagy emeleti).
Minél mélyebben ástam magam az egészbe, annál könnyebben láttam át az egészet, és annál gyorsabban haladtam. Gondoltam én, és mindig megjelent egy új dolog, amit leginkább csak kib@szásnak lehet nevezni. Délig gyakorlatilag épphogy be tudtam fejezni, WCre menni már nem is maradt időm.
Az építkezésen nem csak mi voltunk amúgy, ugyanis két „csapat” is megjelent még felmérni. Mind normálisan felöltözve, és tényleg csak méretvétel céljából jelent meg. Meg is kérdezték, hogy meddig dolgozunk, és mikor mondtuk, hogy délig, akkor láthatóan megnyugodtak. Az ML Mercis, tipikus főnök-arcú csóka még az iránt is érdeklődött, hogy van-e kulcsunk zárni. Ezek után gyakorlatilag szerintem máglyán égettek volna minket, ha 12.00 után még van ott valaki…
Haza is jöttünk, és Gyula csinált nekünk paprikás krumplit, amit mi jóízűen fogyasztottunk. Kaja után volt aki skype-olt, és volt, aki aludt. Jómagam – amint visszakaptam a laptopot – felvittem gépre a felmérések rajzát. Későn álltam neki viszonylag, és időnként abba is hagytam, így csak este 8-ra végeztem egyáltalán a rajzokkal. Hiába vagyok profi-Paint-es, ez így pöcsölős, de igazából csak ezek segítségével fogják az Éváék érteni, hogy mi is a helyzet. Persze szigorúan a fotókkal együtt. Szerettem volna ma a felületek számszerűsítésével is végezni, de az még neki sem álltam. Ráadásul le se mentem a partra a többiekkel, inkább dolgoztam. Mindegy, majd holnap befejezem.
Másik feladatom volt továbbá, hogy derítsem ki, hogy mennyi áramot fogyasztottunk ez alatt az egy hét alatt. Hát ez sem záródott teljes sikerrel… A gondnok felesége volt csak itt, és mikor mondta, hogy mit szeretnék, azt mondta, mint minden épeszű ember, menjek ki, és nézzem meg az órát. Igen ám, de az digitális, és ha elnyomkodok rajta valamit (természetesen teljesen olaszul van minden), akkor aztán nagy a baj. Megmutattam neki, és kiderült, hogy ő még kevesebbet ért ehhez, mint én. Elment, majd később visszatért egy cetlivel, rajta a február 27-ei adatokkal, amikről fogalma sincs, hogy mi mit jelent, ők mindig elküldik így, és a technikusok majd kibogozzák, hogy mi mit takar. Többet sajnos nem tud tenni értünk. Azt hiszem, erre mondják, hogy az így járás tipikus esete.
Este folytattam a Sör-tesztet, és megkóstoltam ma is egy fajtát, aminek most hirtelen sem a nevére, sem az árára nem emlékszem, de ígérem, lassan írok erről is egy bejegyzést, és az majd tartalmaz minden fontos információt!
képek a szokásos http://picasaweb.google.com/geresics címen
VálaszTörlés