Március 9.
A cím annyit jelent, hogy szar idő. A mai nap ugyanis egész nap viharos erejű szél fújt, és 5°C-nál nem is volt melegebb egész nap. Volt itt már -3°C is, de akkor nem fújt a szél. Ma viszont nagyon. A kezem annyira kicsípte, hogy piros foltok jelentek meg rajta, amik ráadásul „égetően” fájnak. Még jó, hogy hoztam kézkrémet, ami alkalmazása után már nem is érzem. Kár, hogy az elő adagot gyakorlatilag kevesebb, mint 1 perc alatt beszívta a bőröm. Labellót viszont sajnos nem hoztam, pedig a szám is megsínylette a mai napot.
Lukával ma nem sokat beszélgettem, de megkérdeztem, hogy náluk ez természetes-e, hogy a munkások mindenhova odapisilnek. Először kérdezte, hogy ki volt az, amire természetesen csak annyit mondtam, hogy legalább 5-6 embert láttam már, de nem akarok senkire rámutatni. Olaszországban, a Cosa Nostra hazájában (halgatás mindörökké, vagy halálig, egy ismeretterjesztő műsorban láttam, remélem jól emlékszem), nem hiszem, hogy jó pont, ha az ember mutogat. Mindenesetre mondta, hogy az építőmunkások csinálják, és elég undorító. Legalábbis, ha jól vettem ki a szavaiból, mert ő egy szinttel feljebb volt egy állványon, de úgy fújt a szél, hogy alig értettük egymást. Nem is erőltettem tovább a témát, mentem a dolgomra. Megnyugtató, hogy nem csak én háborodom fel a téma kapcsán, hanem a helyiek is, legalábbis akinek több IQ-ja van, mint foga.
Napközben nem igazán történt semmi. A munka végén azonban jött Luka, és mondta, hogy Olaszország másik részén már esik a hó, és holnapra ide is jelentős havat mondanak. Elkérte a telefonszámom, hogy reggel fel tudjon hívni, ugyanis lehet, hogy ők nem jönnek. Az időjárástól függően három lehetőség van.
1. Mind dolgozunk szokás szerint – ez volna a legjobb.
2. Ők nem jönnek, de mi jöhetünk, ugyanis már van saját kulcsunk (Chiave) – ez már kevésbé jó, de azért megbeszéltük, hogy miket tudunk csinálni ebben az esetben.
3. Mi sem mehetünk dolgozni – értelemszerűen nekünk (is) ez a legrosszabb.
Most mindenki reménykedik, hogy az idő javul.
Este a Skype-olások után azért én még dolgoztam kicsit, segítettem a helyettesemnek (utódomnak?) egy túl régóta húzódó ügyben tisztán látnia. A helyzet egyszerűségét jól tükrözi, hogy több mint fél órán át írtam a válasz-e-mailt.
A cím annyit jelent, hogy szar idő. A mai nap ugyanis egész nap viharos erejű szél fújt, és 5°C-nál nem is volt melegebb egész nap. Volt itt már -3°C is, de akkor nem fújt a szél. Ma viszont nagyon. A kezem annyira kicsípte, hogy piros foltok jelentek meg rajta, amik ráadásul „égetően” fájnak. Még jó, hogy hoztam kézkrémet, ami alkalmazása után már nem is érzem. Kár, hogy az elő adagot gyakorlatilag kevesebb, mint 1 perc alatt beszívta a bőröm. Labellót viszont sajnos nem hoztam, pedig a szám is megsínylette a mai napot.
Lukával ma nem sokat beszélgettem, de megkérdeztem, hogy náluk ez természetes-e, hogy a munkások mindenhova odapisilnek. Először kérdezte, hogy ki volt az, amire természetesen csak annyit mondtam, hogy legalább 5-6 embert láttam már, de nem akarok senkire rámutatni. Olaszországban, a Cosa Nostra hazájában (halgatás mindörökké, vagy halálig, egy ismeretterjesztő műsorban láttam, remélem jól emlékszem), nem hiszem, hogy jó pont, ha az ember mutogat. Mindenesetre mondta, hogy az építőmunkások csinálják, és elég undorító. Legalábbis, ha jól vettem ki a szavaiból, mert ő egy szinttel feljebb volt egy állványon, de úgy fújt a szél, hogy alig értettük egymást. Nem is erőltettem tovább a témát, mentem a dolgomra. Megnyugtató, hogy nem csak én háborodom fel a téma kapcsán, hanem a helyiek is, legalábbis akinek több IQ-ja van, mint foga.
Napközben nem igazán történt semmi. A munka végén azonban jött Luka, és mondta, hogy Olaszország másik részén már esik a hó, és holnapra ide is jelentős havat mondanak. Elkérte a telefonszámom, hogy reggel fel tudjon hívni, ugyanis lehet, hogy ők nem jönnek. Az időjárástól függően három lehetőség van.
1. Mind dolgozunk szokás szerint – ez volna a legjobb.
2. Ők nem jönnek, de mi jöhetünk, ugyanis már van saját kulcsunk (Chiave) – ez már kevésbé jó, de azért megbeszéltük, hogy miket tudunk csinálni ebben az esetben.
3. Mi sem mehetünk dolgozni – értelemszerűen nekünk (is) ez a legrosszabb.
Most mindenki reménykedik, hogy az idő javul.
Este a Skype-olások után azért én még dolgoztam kicsit, segítettem a helyettesemnek (utódomnak?) egy túl régóta húzódó ügyben tisztán látnia. A helyzet egyszerűségét jól tükrözi, hogy több mint fél órán át írtam a válasz-e-mailt.
Itt most havazik :S
VálaszTörlésitt se jobb semmivel, kezd egész komoly hó lenni, és a szél is jó erős
VálaszTörlésAz ám, fagy rendesen.
VálaszTörlésA délelőtti havat még hamar szétcsapták itt nálunk a dombon a kocsik, de késő délután már állítólag nem tudtak följönni a buszok.